Zódonypusztán, Szerep község külterületén, közel a püspökladányi határhoz állt egykoron a Fould - Springer kúria. Az épületet lebontották, építészeti kialakításáról semmilyen adat nem maradt fenn.

Zódonypuszta birtokosa 1851-ben még a szerepi Kelemen család volt, majd 1877-ben ez a birtokrész is a gönczruszkai gróf Kornis família tulajdonába került. A majort első ízben az 1884-es III. katonai felmérés térképe tüntette fel, ekkor még csak néhány gazdasági épület áll itt. Kornis (III.) Károly az eladósodása miatt 1905-ben eladta a zódonypusztai birtokrészt a báró Fould-Springer családnak.

1911-ben báró Fould-Springer Jenőné bécsi lakos 2354 katasztrális holdnyi birtokkal rendelkezett Szerep határában. A zódonypusztai kúriát a major 1906 körüli kiépítésekor emeltette a bárói család, az épület a tiszttartó lakóhelyeként és birtokigazgatási központként szolgált.

A Springer család Springer Miksa bécsi bankár révén a1869-ben kapott osztrák lovagi rangot, majd 1872-ben osztrák báró címet. A bankár 1885-ös halála utána bécsi Max Springer Bankházat fiai, Gusztáv, Alfréd és Hermann örökölték. A fivérek Nyitra vármegye több településén vásároltak földbirtokokat, Bucsányban pedig kastéllyal is rendelkeztek.

Báró Springer Gusztáv lánya, Mária 1907-ben Eugene Fould francia pénzügyminiszterrel kötött házasságot, aki később felvette a Fould-Springer nevet, és elnyerte – ismeretlen időpontban – a bárói rangot is. Báró Fould-Springer Jenőné 1925-ben már Párizsban élt, ekkor 1745 katasztrális holdat tett ki szerepi birtoka. A Magyarországon báró Fould-Springer Jenőként említett francia pénzügyminiszterről Szerepen fennmarat egy anekdota, amely szerint nagy világjáró és utazó volt, és egyszer Afrikában kíváncsiságból bement egy olyan szentélybe, amelybe idegen soha nem léphetett be. Bár próbálta magát álcázni, mégis felismerték, és alig tudott elmenekülni a dárdákkal rátámadó bennszülöttek elől.

Az azonban bizonyos, hogy az egész bárói uradalmat keskenynyomtávú, lóvontatású gazdasági kisvasút hálózta be, amely a hosszúháti állomással volt összekötve.

Később két kis mozdonyt is vett az uradalom a vasúthoz, az egyik mozdonyra a „Jenő”, a másikra a „Mária” név volt ráírva, azaz a mozdonyok a tulajdonosok nevét kapták.

1935-ben is a Fould-Springer Jenőnét tüntették fel az uradalom birokosaként, neki ekkor a Fejér vármegyei Füzesgyarmaton, a Nyitra vármegyei Tornócon, és a Győr vármegyei Téten is voltak birtokai, Pusztaszabolcson és Tornóc-Felsőjattópusztán kastélyokkal is rendelkezett.

Fould-springer Jenő halála után a bárónő az 1940-es évek táján ismét férjhez ment, Frank Woosterrel kötött házasságot, és felvette az új férj nevét is. Mivel a pusztaszabolcsi államosítási iratokon a Wooster Frankné név szerepelt, igen valószínű, hogy az utolsó években már Wooster néven jegyezték a zódonypusztai birtokot is.

1945-ben a földosztás után Zódonypuszta minden épületét lebontották, az építőanyagot az újonnan földhözjuttatottak hordták szét.

Forrás:

Virág Zsolt: Magyar Kastélylexikon

Gali Árpád: Szerep Község története